Derekunk testünk egyik leginkább igénybe vett területe. Feladata, hogy továbbítsa a felső test, a karok súlyát az alsó végtagunk felé. Mind állás, járás, mind ülés során nagy terhelés esik erre a gerincszakaszra. Stabilitását számos szövet biztosítja, melyek sérülése, funkció zavara instabilitáshoz vezet. A krónikus, visszatérő derék fájdalmak 20-30 százalékának hátterében instabilitás áll, ezért ennek felismerése és kezelése fontos feladat.


Anatómia

Ágyéki, más néven lumbális gerincünk 5 csigolya csontból, és az őket körülvevő szövetekből áll. A csigolyacsontok egymáshoz ízületi tokkal körülvett kisízületekkel kapcsolódnak. A csontok között helyezkednek el a porckorongok, melyek a gerincmozgások során követik a csontok elmozdulását. 
A csigolyákat szalagok kapcsolják össze, melyek az elmozdulások során megfeszülnek, akadályt szabva a mozgásoknak. A csigolyák által formált gerinccsatornában fut a gerincvelő, melyből két oldalra, a kisízületek és a csigolyatest által formált nyíláson, foramenen át lépnek ki a gerincvelői idegek. Ezek az ágyéki szakaszon lefelé haladva perifériás idegekké válnak szét, és beidegzik az alsó végtag izmait, bőrét.  
A csigolyák fölött helyezkednek el a gerinc melletti, paravertebrális izmok, melyek mozgatják ízületeinket, emellett a lumbális gerinc stabilitásában is nagy szerepet játszanak.

 

Stabilitás

A csontok és szalagok passzívan stabilizálják gerincünket. Utóbbi szerepe leginkább a mozgások végén érvényesül: A szalagok megfeszülnek, ezáltal nem engedik tovább mozdulni a csontokat.

A lumbális gerincet körülvevő, és azt mozgató izmok aktív módon vesznek részt: Megfeszülésük által biztosítják a mozgások során a stabilitást. Különösen a mély izmoknak van nagy szerepe.

Az izmok a központi idegrendszerből kapják a „parancsot” a működésre. A gerincvelőből kilépő mozgató rostokon keresztül érkezik az információ az izomhoz arról, hogy milyen mértékben kell megfeszülnie vagy ellazulnia. Az izomban érzékelő receptorok, proprioceptorok találhatók, melyek az érző rostokon keresztül visszajelzést küldenek az agyba az izom állapotáról. Ez a szabályozó rendszer irányítja az izomtónust. (Panjabi)

Fájdalom esetén a szabályozó rendszer működése felborul. Az izmok legátlódnak, hamar gyengülni kezdenek. A gyengeség a fájdalom elmúltával is megmarad, ami szükségessé teszi az érintett izmok helyes működésének újratanulását. A fokozatosan felépített, fájdalommentes izomerősítő tréning elengedhetetlen része a rehabilitációnak.

 

Ha a fenti rendszerek sérülnek vagy funkciójuk romlik, az instabilitáshoz vezethet. A kialakulás oka lehet:

csigolyákat érintő törés

szalagrendszer sérülése

spondylolysis: a csigolyaív megszakadása

spondylolisthesis: csigolya elcsúszás

kisízületi kopás

porckorong degeneráció (kopás)

porckorong sérv


Stabilizációs tréning

Amikor instabilitás alakul ki, a mély, stabilizáló izmok funkciója romlik, gyengülnek, lassan reagálnak. A felületes izmok próbálják átvenni a szerepüket, de mivel ezek mozgatásra és nem a stabilitás fenntartására hivatottak, görcsössé, feszessé válnak, vérellátásuk csökken, ezáltal ezek is gyengülnek.

 

A stabilitás helyreállításának első lépése a mély izmok aktivizálása.

A lumbális gerinc stabilitását négy izom biztosítja:

1. Multifidus: A csigolyák hátsó részén elhelyezkedő kicsi izmok, melyek néhány csigolyát kapcsolnak össze. Fontos szerepük van az ágyéki görbület, lordosis kialakításában, és megtartásában.

2. Transversus abdominis: Vízszintesen futó, mély hasizom. Amikor megfeszül, elölről és oldalról stabilizálja derekunkat, mint egy fűző.

3. Gátizmok: A medencefenéken helyezkednek el, alulról támasztanak. Megfelelő működésük elengedhetetlen a derék

stabilitásához.

4. Rekeszizom: Légzőizom, a bordákról eredve felülről támaszt, hasi légzés során aktív. Krónikus derékfájás esetén a külső ferde hasizom túlzottan aktívvá válik, megakadályozza az alsó bordák mozgását, ezáltal korlátozza a hasi légzést. A terápiának fontos része a rekeszizom aktivizálása, a hatékony hasi légzés újratanítása.

Ezeket az izmokat célzott gyakorlatokkal újra aktivizáljuk. Törekszünk az optimális ágyéki görbület megéreztetésére. A beteg tudatos izomműködtetés révén képes lesz a görbület, kialakítására és megtartására, és ezzel együtt a medence és a vállak helyzetének beállítására. Az izmok újratanítása hosszabb folyamat. Attól függően, hogy mióta áll fenn a fájdalom, 6-8 hetet is igénybe vehet.


Ha megfelelően tudnak együttműködni, a beteg képes tudatosan megfeszíteni őket, és ezt fenntartani, jöhet a második lépés: a függőleges helyzetben végzett feladatok révén a törzs izmainak edzése, a mély és felületes izmok együttműködésének újratanulása. Napjaink nagy részét függőleges testhelyzetben, ülve, állva töltjük. Fontos, hogy ezekben a helyzetekben megfelelő izom kontrollt tudjunk kialakítani, ezáltal megtartani a lumbális gerinc stabilitását. A tréning során ülő, álló helyzetben végzett feladatok következnek, melyeket súlyok, gumiszalag, instabil felület (pl. dynair, billenőpad, bosu) használatával tehet érdekesebbé, nehezebbé a gyógytornász.

Utolsó lépésként mozgásos feladatok következnek, melyek célja, hogy már nem csak a törzs, hanem a végtagok izmait is, így az egész testet bevonjuk a tréningbe. A lumbális gerinc beállításában  a  csípő körüli izmok, a felületes hasizmok és hátizmok is szerepet játszanak. Ezeknek az izmoknak az erősítése, nyújtása is része a hatékony tréningnek.

Másik feladat, hogy a hibás mozgásmintákat korrigáljuk, olyan mintákat tanítsunk, amik a hétköznapi mozgások során nem terhelik túl a derekat. Például a felállás, előrehajlás, emelés gyakorlása olyan módon, hogy mozgás közben megmarad az izomkontroll.

A cél az, hogy a beteg a hétköznapi mozgások során is fenn tudja ezt tartani. A kontroll a feszítések, a rendszeres gyakorlás hatására automatikussá válik, így egy idő után már nem igényel folyamatos koncentrációt, odafigyelést.

A teljes tréning fél évig is eltarthat. Akkor ér véget, ha a beteg képes lumbális gerincét dinamikus helyzetekben, mozgás közben izmaival stabilizálni. Az izom kontroll kialakítása és megtartása, a helyesen végzett mozgások, ülés, állás, és rendszeres, gerincbarát testmozgás révén a derékfájdalom megszüntethető és újbóli kialakulása megelőzhető.

 

Szerző: Szabó Borbála

Share